Ha mindennapi közlekedésünket kiváltó alternatíva az e-bike…
…nem is kérdés, hogy érdemes megvenni. Bár léteznek kedvező árú „biciklízing” megoldások, de mindennapi használat esetén a legjobb, ha pontosan olyan eszközt választunk, ami megfelel az ízlésünknek, esetleg alakítunk rajta az ízlésünknek megfelelően. Ha vásárolunk, tartsuk észben, hogy közlekedési eszközként a legtöbb cég, egyéni vállalkozás el tudja számolni a vételár ÁFA-tartalmát. Ez 27%, ami már egy kedvező árú, 600 000 forintos pedelec kerékpár esetében is nagyobb összeg, mint mondjuk a „Pedelec2020” keretében megpályázható állami támogatás.
Az e-bike sokak számára áthidalja…
…azokat a kényelmetlenségeket, ami hagyományos bringánál fennállhat (emelkedők leküzdése, izzadás miatt nehéz jó öltözéket választani, esetleg lassúság stb.). Ugyanakkor az év jelentős részében az elektromos rásegítéses kerékpár kiválthatja az autós vagy tömegközlekedést. Tehát ha a nagyságrendileg félmillió forintos vételárat nézzük és megtehetjük, mindenképpen érdemes beruházni. Ráadásul – ha jól választunk – kapunk mellékesen egy nagyszerű szabadidős-/sporteszközt is, amivel hétvégén felfedezhetjük a természetet, vagy túrákat tervezhetünk.
A bonyolultabb matekozás…
…akkor kezdődik, ha szabadidős célra szeretnénk pedelec kerékpárt vásárolni. Először pontosan kell látni a szokásainkat. Milyen jellegű bringázások jöhetnek szóba, milyen gyakran és hol? Érdemes akár átláthatóan összeírni, hogy éves szinten hogyan alakul a képlet. Kijöhet például, hogy hetente többször (mondjuk háromszor), lakóhelyünk környékén tekernénk ki a természetbe, márciustól-novemberig rendszeresen, de alkalmanként télen is. Ebben az esetben éves szinten már több mint százszor nyeregbe pattanunk, ami a legkedvezőbb kölcsönzési árakat nézve is egy év alatt kiadja egy alapszintű nyomatékszenzoros pedelec árát (szabadidős célra ne is gondolkozzunk fejletlenebb technikában).
A másik szélsőség…
…ha tudjuk, hogy szinte csak akkor bringázunk, ha leugrunk a Balatonra hétvégén, vagy bármilyen nyaralás során szívesen teszünk egy kört a környéken. Ha ilyen alkalom mondjuk havonta egyszer-kétszer adódik, akkor még magasabb (az európai átlag 35-45 EUR/alkalom) kölcsönzési díjakkal számolva is kijön, hogy évente maximum 150 000 forintot adnánk ki pedelec-kerékpározásra, vagyis kb. 4-5 évig költenénk annyit, mint egy új nyomatékszenzoros e-bike ára.
A kölcsönzés az egyik oldalon…
…komoly kényelmet jelent, nem kell hurcolászni az autóval (esetleg repülővel) a kerékpár(oka)t, megússzuk a pakolást, karbantartást, tárolást, ráadásul az adott helyen olyan bringát választhatunk kölcsönzőben, ami a célnak megfelel. A kölcsönzés mellé gyakran kapcsolódik túravezető-szolgáltatás, ami előny lehet, ha ismeretlen vidéken járunk, vagy további társaságra vágyunk.
Nyugat-Európában azokon a vidékeken, ahol népszerű a kerékpározás, nagy eséllyel találunk kölcsönözhető pedelecet, de már Magyarországon is felfutóban van ez a szolgáltatás. Például a Balaton, vagy Budapest környékén biztosan tudunk bérelni, csak arra kell még figyelni, hogy milyen minőségű e-bike-ot kínálnak. Könnyen előfordulhat, hogy az olcsó ár silány eszközt takar, ami semmire se jó. Nagyságrendileg itthon is 10 000-20 000 Ft/nap áron adják a komoly gépeket túravezetéssel, vagy anélkül.
A másik oldalon…
…az szólhat az e-bike kölcsönzés ellen, hogy mégsem mindenhol tudunk kölcsönözni helyben. Ha olyan vidékre megyünk, ahol nem, akkor plusz macera kikölcsönözni a kerékpárt és még vissza is vinni a kölcsönzőbe. Szintén a saját bringa mellett egy érv, hogy azt teljesen saját igényeink szerint alakíthatjuk, megszokjuk a beállításokat és pont azokat a kiegészítőket szerelhetjük rá, amiket szeretnénk.
Összefoglalva:
A legjobb tanács, amit adhatunk, hogy minél részletesebben próbáljuk feltérképezni a saját szokásainkat és ennek megfelelően döntsünk, konkrét számok alapján. Kinek a vásárlás, kinek az e-bike bérlés lehet a jó döntés, s nyilván ott a köztes út: minőségi hagyományos saját bringánk mellett kölcsönzünk időnként pedelecet az élmény kedvéért.
