Bár az elmúlt évtizedben robbanásszerűen nőtt az elektromos rásegítéses kerékpárok népszerűsége, sokan még nincsenek tisztában vele, hogyan is működnek ezek a bringák, mit takar pedelec-elnevezés, mennyivel haladta már túl a technikai fejlődés a régi, segédmotorkerékpárhoz hasonló elven működő e-bike-okat.

E-bike vagy pedelec? 

Aki esetleg nem találkozott még korszerű e-bike-okkal, fontos tudni, hogy az úgynevezett pedelecek „csak” besegítenek a hajtásba, csak akkor működik a maximum 250 Watt névleges teljesítményű elektromotor is, ha tekerjük a pedált. A nyomatékszenzoros pedelecek érzékelik a beleadott erőt, fordulatszámot, gyorsulást (lassulást) és a sebességet, majd a kiválasztott üzemmód szerint az elektromotor belead még további Wattokat a hajtásba. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy úgy érezzük, mintha teljesen saját erőből hajtanánk a bringát, csak éppen erősebbek lennénk, gyorsabbak, és ennek köszönhetően nagyobb távolságokat tudunk leküzdeni. A sportolás élménye azonban teljes mértékben megmarad! Azok, akik esetleg félnek kicsit a motorerőtől, nyugodjanak meg, ha megállítjuk a lábunkat, egy pedelec kerékpáron nem tud működni a motor és nem tud megindulni „magától”. A rásegítés pedig maximum 25 km/h-ig működik.

Minden pedelec e-bike, de nem minden e-bike pedelec:

Az e-bike kifejezést gyűjtőnévként minden elektromotorral felszerelt kerékpárra használjuk, ezek közé tartoznak a már idejét múlt közlekedési eszközök is, ahol gombot kellett nyomogatni, vagy „gázkart” húzogatni a motor működtetésére. Ezek nem pedelecek és napjaink kerékpáriparában már nem is erőltetik ezt a vonalat. Olcsóbb előállítási költsége miatt Ázsiában még eladhatók ezek a bringák. Valamennyire igaz ez a pedálszenzoros pedelecekre is, ahol a hajtókar forgásának megfelelően működik a rásegítés. A pedálszenzoros pedelecek hasonlóan az elavultabb e-bike-ok táborát erősítik, közlekedési célra alkalmasak, de túrázás közben nem adnak a nyomatékszenzoros bringákhoz hasonló élményt, sportolásra pedig alkalmatlanok. Európában végül a nyomatékszenzoros pedelecek terjedtek el, és a fejlesztések is főleg ebben az irányban történnek. Gyakorlatilag ma már a köznyelvben egyet jelent az e-bike és a pedelec. Ha kimondjuk, hogy e-bike, a legtöbb országban mindenki a nyomatékszenzoros pedelecekre gondol és a hétköznapi szóhasználatban az e-bike uralkodik.

Ha valaki először ül fel e-bike-ra (pedelecre), az első, ami feltűnik majd, hogy ezek a bringák gyakorlatilag teljes mértékben hagyományos kerékpárként viselkednek. Egy ilyen gép nyergében mindenki megtapasztalhatja, hogy milyen érzés úgy felmenni az emelkedőkön, hogy nem okoz gondot a feljutás. Eközben akár teljes erőből vagy kisebb intenzitással is terhelhetjük a pedált, a kijelzőn nyomógombbal kiválasztható üzemmódtól függően.

A nyomatékszenzoros pedeleceken választható üzemmód általában négyféle:

1. kikapcsolt rásegítés (Off): ebben az esetben nem segít be a hajtásba az elektromotor, lejtőn, vagy haladósabb sík szakaszokon érdemes ezt választani, amikor egyébként is tudunk haladni 25 km/h-val vagy gyorsabban. (A pedeleceknél 25 km/h-ig működik az elektromos rásegítés, az úgynevezett S-pedelec kategóriánál 40 km/h-ig, de utóbbinál egyes országokban már eltérő jogszabályok vonatkoznak.)
2. Mérsékelt, avagy gazdaságos rásegítés (ECO): ez az üzemmód nemcsak az akkumulátor számára gazdaságos (bár ECO-módban valóban akár 150 kilométert is képes megtenni a kerékpár), hanem a kerékpározás érzéséből is a lehető legtöbbet megtartja. Gyakorlatilag észrevehetetlen, hogy az általunk leadott erő mellett még dolgozik plusz 50-100 Watt, amikor szükséges.
3. Túra/Sport üzemmód: Ez a legtöbb pedelec kerékpár programozása szerint már egy markáns rásegítést jelent, nem hagy cserben az elektromotor akkor sem, ha kemény emelkedőre kell feltekerni. Az általunk leadott erővel együtt szinte olyan gyorsak leszünk felfelé, mint egy kerékpárversenyző.
4. Turbo/Boost: A „széles mosoly üzemmód”, ebben a zónában maximális rásegítést ad a kerékpár. Tulajdonképpen csak a legmeredekebb emelkedőkön érdemes bekapcsolni, ha másképpen nem tudunk lépést tartani a többiekkel, de ilyenkor már inkább a motor erejét érezzük, mint a saját lábunkét. Persze – ahogy egyik másik üzemmódban sem – ilyenkor se halad a kerékpár tekerés nélkül.  

Mivel a pedelec kerékpárok automatikusan segítenek be a pedálozásba, végig meghagyják az érzést, hogy saját erőből hajtjuk a bringát! A túrák során kiderül, hogy például családdal kimondottan más így bringázni, hiszen kiegyenlítődnek az erőkülönbségek az emelkedőkön. Ha egy nagyobb társaság kerekedik fel túrázni, akkor is nagy segítség a pedelec-hajtás, hiszen a fizikális különbségek hamar kiütköznek: valaki még vígan pörget az emelkedőn, miközben mások már azon gondolkoznak, hogy leszállnak a kerékpárról. Az e-bike megoldja a dolgot. Idősebb túrázóknak fizikai kondíciójuk miatt jelenthetnek esetleg leküzdhetetlen kihívást a meredek emelkedők, ezért a pedelecek új perspektívákat nyitnak meg a szabadidő eltöltésében. 

A pedelecek már a legtöbb eddig is létező kerékpár kategóriában elterjedtek, a városi- és túrabringák, a mountain bike-ok és az országúti gépek világában is találkozhatunk elektromos rásegítéses modellekkel. A fejlesztések jelenleg két fő irányban haladnak, egyrészt minél inkább „észrevehetetlen” maradjon a külső szem számára, hogy e-bike-ot lát, a motoregység és az akkumulátor minél inkább belesimuljon egy hagyományos kerékpár vonalaiba, továbbá minél könnyebb maradjon a kerékpár. A másik oldalon mégis megpróbálják a gyártók minél jobban növelni az akkumulátorok kapacitását, hogy minél jobban megnőjön az egy töltéssel megtehető kilométerek száma. Illetve az akkumulátorok töltési idejét is próbálják csökkenteni. 

Tökéletes szabadság a természetben, amikor elsősorban az élmény és nem a teljesítmény kerül előtérbe a kerékpár nyergében. 

Amikor arról beszélünk, miben adhat többet egy elektromos rásegítéses – pedelec – kerékpár a hagyományos bringáknál, első megközelítésben felejtsük el a műszaki adatokat és egyéb paramétereket. A legfontosabb jellemzőjük: ezek a modern e-bike-ok csakis emberi meghajtásal működnek, és az előre haladáshoz – választott üzemmódtól függően – csak hozzáadnak bizonyos mértékű segítséget az elektromotor. Vagyis a lábainkat egy pedelecen is megdolgoztatjuk, elfáradunk, akár több ezer kalóriát égetünk el. Korunk, testsúlyunk, gyengébb fizikai állapotunk miatt hagyományos kerékpáron a legnagyobb félelmünk, hogy kínkeservessé váljon a meredek emelkedőkre való feljutás. Nos e-bike-kal ez biztosan nem fog megtörténni, az elektromos asszisztencia ugyanis pont annyit segít majd, hogy ne kelljen feladnunk.

Sokan, akik először ülnek modern e-bike nyergébe, meglepődnek, hogy a pedelec kerékpárokat ugyanúgy hajtani kell, mint a hagyományos bringákat, és ezek a gépek ugyanúgy garantálják a testmozgás élményét, mint a klasszikus kétkerekűek. Csak éppen a rásegítéssel olyan tempóra lehetünk képesek – főleg az emelkedőkön – amilyenre egyébként nem lennénk. Ez adja a már említett tökéletes szabadságot, hiszen a fáradtság, a szenvedés nem vonja el figyelmünket a táj szépségeiről, csoportban tekerve marad bennünk szufla beszélgetni a túratársakkal. Egy nagyobb társaság is viszonylag együtt tud tekerni, hiszen az elektromos asszisztencia kiegyenlíti a fizikális különbségeket. Az első próbák után még azok is rájönnek, hogy szívesen túráznának e-bike-okkal, akiket korábban visszatartott a feltételezés, miszerint nem bizonyulhat akár intenzív testmozgásnak az ilyenfajta túrázás.

Egy klasszikus kerékpártúrán amikor meredek emelkedőhöz érkezik egy társaság, többnyire szétszakad a sor, mindenki elcsendesedik, inkább a levegővételre koncentrál. E-bike nyergében ilyenkor sem vagyunk kénytelenek „vörös zónába” kergetni a pulzust. Mintha csak gyalogosan túráznánk, marad szuflánk beszélgetni, szépen egymás mellett haladva. Marad erő észrevenni a táj apróbb szépségeit, teljesebb lesz a felfedezés élménye is. Ugyanez persze akkor is igaz, ha egyedül indulunk útnak. Sokkal egyszerűbben megfogalmazva: Nem olyan gyorsan megyünk, ahogy bírunk, hanem ahogy akarunk. Ezért inkább túrázás a pedelec kerékpár nyergében töltött testmozgás, mint teljesítmény-centrikus sportolás.

A motor, a kezelőszervek és a szoftver

Ha minőségi pedelec kerékpárt vásárolunk megbízható szaküzletben, akkor a jó hírünk van, ami nem csak annyi, hogy a komolyabb gyártók modelljeit tekintve a motor és vezérlő egység nagyon ritkán hibásodik meg… Legyen szó bármilyen elektromos rásegítő rendszerről – Bosch, Shimano, Yamaha stb. – a szaküzleten keresztül a gyártó vagy a forgalmazó általában garantálja a támogatást, sőt, általában csak akkor garantálja, ha bármilyen beavatkozást csak tanúsított szervizben végzünk. Egyes rendszerek gyártói ügyelnek arra is, hogy magánszemélyeknek eleve ne legyen elérhető például a szoftverfrissítéshez szükséges háttér. Egy szó, mint száz, nincs más dolgunk, mint időszakonként felkeresni a szakszervizt, ahol térítésmentesen gondoskodnak a szoftverfrissítésekről, vagy garanciális időn belül az esetleges meghibásodások kezeléséről. Egyes felsőbb kategóriás pedeleceknél a gyártó lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy például telefonos applikáció segítségével személyre szabhassa a különböző üzemmódokat, rásegítés mértékét, hatótáv optimalizálását stb. A kezelőszervekkel sincs sok tennivalónk, használatuk egyszerű, általában vízállók és a kerékpár elektromos rendszerét használják áramforrásként, vagyis külön töltéssel sem kell foglalkozni. Amire figyeljünk, hogy a kijelző az egyik legsérülékenyebb pontja egy e-bike-nak, nem csak bukás esetén, de autóba pakolás közben is könnyen letörhet, repedhet.

Az akkumulátor 

Az e-bike-ok legtöbb odafigyelést igénylő alkatrésze az akkumulátor. A pedelecekbe általában lítium ionos akkumulátort építenek, amiket tanácsos  minden használat után tölteni,  Egy esetben ne töltsük 100%-ra, ha hosszabb ideig pihenni hagyjuk, ilyenkor a 60-70%-os szint az ideális.  Ideális körülmények között 1000-es nagyságrendű feltöltés után sem csökken majd lényegében a hatótáv. Mi károsíthatja igazán? Ha például hosszú időre lemerülve hagyjuk. Nyilván a gyártók hagynak egy biztonsági tartalékot, ami 10% is lehet, amikor leáll a rendszer. Ha viszont így hagyjuk a garázsban a bringát, idővel teljesen lemerül, az pedig már gond. A lítium-ion akkumulátorok nagy ellensége a hideg is. Ha a téli hónapokban lemerülve fűtetlen garázsban pihen a kerékpár, ez akár végzetes következményekkel járhat. A töltöttséget pedig akkor is ellenőrizni kell időnként, ha a tárolási hőmérséklet ideális. Hideg időjárás esetén az is fontos, hogy a lehűlt akkumulátort ne rögtön töltsük, hanem várjuk, amíg ideális szobahőmérsékletre melegszik. Menet közben egyébként nem árt a hideg, mert üzemi hőfokon nem tud lehülni a külső hőmérséklet szintjére. Az akkumulátor másik nagy ellensége a víz. Ha például magasnyomású mosót használunk, akkor feltétlenül, de egy slagos tisztításnál is érdemes mosás idejére kivenni az akkumulátort. Ha nem így teszünk, minimális nedvesség bejuthat, és a kontaktpontoktól elkezdődhet egy oxidálódási folyamat, ami idővel súlyosan károsíthatja az elemet. Ha biztosra akarunk menni, mosásnál vegyük ki az akkumulátort, mosást követően töröljük szárazra a kontaktpontokat, és még kontaktspray-t is érdemes – legalább időnként – használni. Mint minden akkumulátor, kedvenc pedelecünk ilyen alkatrésze is veszíteni fog egy idő után erejéből, ekkor pedig eléggé költséges a cseréje. Ha viszont odafigyelünk rá, hosszú évekig szolgálhat gyakorlatilag minőségromlás nélkül.

Egyéb alkatrészek:

Egy pedelec kerékpáron időnként sokkal nagyobb erők dolgoznak, mint egy hagyományos bringán, ezért bizonyos alkatrészek jóval nagyobb mértékben kopnak. Ilyen a lánc. Ugyanaz a lánc fele, vagy harmadannyi kilométert teljesítve megnyúlhat, hiszen sokkal gyakrabban, sokkal nagyobb erővel rángat egy nagyobb tömeget, mint mondjuk egy egyszerű túrakerékpárra téve. Ezért mindig ellenőrizzük a megnyúltsági állapotát, rendszeres cseréjével a lánckerekeket is óvjuk. Szintén hamarabb kopnak a gumik is, nem véletlen, hogy városi használatra egyes gyártók speciálisan keményebb keverékű modelleket ajánlanak e-bike-okhoz.

Az elektromos rásegítéses kerékpár kiválasztásánál az első kérdés, hogy egyáltalán e-bike-ot érdemes-e vásárolnunk. Ezután következik a további dilemma, ugyanis e-bike-ból közel annyifélét találunk a piacon, ahány hagyományos kerékpár-kategória létezik.

E-bike kontra robogó:

Az e-bike-okat nyilván a hagyományos bringákkal és a robogókkal érdemes párba állítani, amikor arról döntünk, milyen „járművet” válasszunk. A robogókkal való összevetésben valóban „csak” járművekről beszélünk. Akinél így merül fel a kérdés, az valószínűleg közlekedésre kívánja használni az elektromos rásegítéses bringát. Egy e-bike fő előnyei a robogóval szemben, hogy egyszerűbben mozgatható, felvihetjük lakásba, vagy munkahelyünk folyosójára is, a városban olyan helyekre is bejutunk a nyeregben ülve, ahová robogóval sem. Nyilván az üzemeltetés is sokkal egyszerűbb, minimális energiaigénnyel egy konnektorról tölthető, és az irányítása is pont olyan könnyed, mint egy hagyományos kerékpáré. Sokaknál fontos előnyként jelentkezhet, hogy egy pedelec e-bike-ot tekerve azért mégis megmarad a mozgás élménye, hasonlóan egy hagyományos bringához, a modern nyomatékszenzoros pedelecek pedig új perspektívákat nyit meg a túrázás, sportolás felé is, ami egy robogónál elképzelhetetlen. Hátrány lehet a robogóhoz képest, hogy az európai szabványok szerint készült pedelec-kerékpárok csak 25 km/h-ig adnak rásegítést (a 45 km/h-ig dolgozó S-pedelec már egy másik szabvány, ami több országban rendszámköteles). „Száguldozni” tehát nem lehet egy pedelec bringával, ugyanakkor a gyakorlatban belvárosi közlekedésben nem sokat nyerünk a 25 km/h feletti tempóval. További komoly hátrány az elektromos rásegítéses kerékpárok ára, főleg ha a használtpiacon kapható robogókra gondolunk. Utóbbiak ugyanis már abszolút értékben olcsóbbak, mint az e-bike-ok, ráadásul kevésbé érhet minket kellemetlen meglepetés az akkumulátort tekintve. Használt e-bike-ot inkább csak szaküzletben érdemes vásárolni, ahol nem vernek át minket például az akkumulátor állapotával kapcsolatban. Utóbbit egy kéz között gazdát cserélő e-bike-nál nehéz megvizsgálni. Ha nincs szerencsénk, egy új akkumulátor beszerzése több százezres plusz költséget jelenthet. 

E-bike vagy hagyományos kerékpár?

Akik ezeket a sorokat olvassák, valószínűleg a hagyományos bringákkal szokták összevetni a pedeleceket. Kezdjük az összehasonlítást az „ellenkező irányból”, vagyis kinek nem érdemes e-bike-ot vásárolnia. A 25 km/h-s rásegítési limit miatt azok, akik szinte kizárólag sík terepen tekernek, nem biztos, hogy át fogják érezni a pedelecek nagyszerűségét, hiszen 20-25 km/h-ig síkon önerőből sem kell tennünk túl nagy erőfeszítést a haladáshoz. Azoknak sem érdemes magyarázni, miért jó az e-bike, akik túl kötött elvek szerint élnek, és ragaszkodnak hozzá, hogy a kerékpározás egyet jelent a kizárólag önerőből tekeréssel. Városi közlekedésben pedig azoknak érdemes még mérlegelni, akik rendszeresen hagyják őrizetlenül a bringát kockázatos helyeken, hiszen egy többszázezer forintot érő kétkerekű vonzó lehet a tolvajoknak. Itt azonban elfogynak az ellenérvek, a továbbiakban inkább azt taglalnánk, kinek, milyen pedelecet érdemes választani.

Pedelec kategóriák

Többféleképpen kategorizálhatjuk az elektromos rásegítéses bringákat. Eleve fontos hangsúlyozni, hogy ebben az írásban már csak pedelecekről beszélünk, a „gázkaros”, vagyis manuálisan működtethető e-bike-okat a KRESZ vagy egyéb szabályozások szerint sem sorolhatjuk a kerékpárok közé. A pedálszenzoros pedelecek jelentik a következő lépcsőt az e-bike evolúcióban. A rásegítés itt a pedálozással szinkronban alakul, dinamikája még nem követi erőfeszítéseinket. Közlekedésre megfelelnek ezek a kerékpárok, de ha a bringázás eredeti élményét is keressük, akkor a nyomatékszenzoros pedelecek közül kell választanunk. Bővebb írásunk a pedelecek jellemzőiről: http://ebikeproject.hu/a-modern-e-bike-a-pedelec/

A pedeleceket csoportosíthatjuk a meghajtás szerint, így a két fő csoport a középmotoros és az agymotoros konstrukciók. Mindkét fajtából létezik alap, közép és felső kategória, nem „jobb” egyik a másiknál. A piacon több középmotoros megoldással találkozunk, és a legnagyobb gyártók is főleg ilyen irányba fejlesztenek, nem véletlenül. A középmotoros konstrukciók talán a legmegbízhatóbbak, üzemeltetés szempontjából is nagyon egyszerűek, és a teljesítményük is általában nagyobb az agymotoros verzióknál. Ráadásul a kerékpár súlyelosztása szempontjából is ez az ideális elrendezés. Az agymotoros konstrukciók városi, túra és mountain bike kategóriákban egyre ritkábbak, korábban egyik előnyük a visszatöltés lehetősége volt. (Akkumulátor ugyebár csak úgy tölthető vissza, ha az ehhez szükséges energiát a forgó kerék szolgáltatja.) Napjainkban agymotoros rásegítést inkább országúti bringáknál használnak, aminek egyszerű az oka: viszonylag könnyű a rendszer egy hasonló árú középmotoroshoz képest. Vagyis agymotorban országútisoknak érdemes gondolkozni, akiknek nincs szükségük hatalmas plusz teljesítményre és az is fontos, hogy a kerékpárról ne ordítson messziről elektromos rásegítéses mivolta. Egy olyan országúti pedelec, ahol agymotort alkalmaznak, az akkumulátor pedig szépen a vázba illeszkedik, ránézésre nem is nagyon különbözik egy hagyományos kerékpártól. Meghajtást tekintve tehát általánosságban elmondható, hogy legtöbb esetben középmotoros bringát érdemes választani.

Az akkumulátor elhelyezkedése szempontjából is különböznek a pedelecek. A drágább modelleknél már törekszenek a rejtett akkumulátor megoldásra, amikor a vázba simul ez az elem. Valóban ez a legesztétikusabb elrendezés, de érdemes figyelni rá, hogy az akkumulátort könnyen ki tudjuk venni a bringából, mert vizes tisztításnál nem szerencsés, ha nem tudunk könnyen hozzáférni az érintkezési pontokhoz. Az első kulacstartó helyén a váz vonalából kimagasló akkumulátorok már inkább csak alap- és középkategóriában jellemzőek. Semmi hátrányuk nincs azonban, hacsak az nem, hogy elveszik a helyet egy kulacstartótól. Egyébként könnyen eltávolíthatók, praktikusak. A harmadik fő csoportot a csomagtartó alá helyezett akkumulátorok képviselik, ezeket főleg trekking, túrakerékpárokon figyelhetjük meg. Ha alapfelszereltség a csomagtartó, teljesen logikus ez az elhelyezés, ráadásul a vázon marad hely két kulacsnak is. Találkozhatunk olyan pedelecekkel is, melyekre opcionális plusz akkumulátort szerelhetünk fel, például kulacstartó helyére. Ebben a kérdésben könnyen meghozhatjuk a logikus döntést, ha tudjuk, hogyan használjuk majd leendő bringánkat. 

A pedeleceket – hasonlóan a hagyományos kerékpárokhoz – leginkább a felhasználási terület szerint érdemes kategorizálni, és ennek megfelelően megtalálni a nekünk való modellt. Így elektromos rásegítéssel is választhatunk városi kerékpárt, túrakerékpárt, mountain bike-ot, vagy országútit is. 

Pedelec city bike-ok: A városi elektromos rásegítéses kerékpárokat általában azok választják, akiknek alapvetően a városi közlekedés a céljuk a kerékpárral. 

A modern pedelec rendszerek közül a legegyszerűbbek (legolcsóbbak) is tökéletesen teljesíti azokat a funkciókat, melyekre szükségünk van a városi forgalomban: különböző erősségű programmódok, emelkedőkön használva is minimum 60-70 kilométeres hatótáv egy feltöltéssel, megbízható működés hosszú távon. Példaként ilyen a Bosch Active Line szériája. A 6-700 000 Ft-os belépő ár mellett már csak arra figyeljünk, hogy fel van-e szerelve azokkal a városi kiegészítőkkel, amire vágyunk: világítás, sárvédők, csomagtartó, kitámasztó. Persze lehet fokozni az extra felszereltségeket, a designt, komolyabb rendszerben is gondolkozhatunk, pénztárcától függően. 

Túra pedelecek: Innentől kezdve már csakis a korszerűbb nyomatékszenzoros pedelecekről beszélünk és a klasszikus csomagos kerékpártúrákhoz számtalan pedelec modell közül választhatunk, azonban a városi e-bike-okhoz képest már jobban oda kell figyelni egyes paraméterekre. 

Fontos például a hatótáv. Ha aszfalton 100 kilométer fölötti túrákat (terepen, erdei utakon ugyanez kb. 60 km-nek felel meg) szeretnénk abszolválni folyamatosan, erősebb üzemmódban használva a rásegítést, szükségünk lesz komolyabb akkumulátorral működő rendszerre. Az alsó-középkategóriás pedelecek itt már elvérezhetnek. Figyelembe kell azt is venni, hogy az esetleges nehéz csomagok is tovább növelik az amúgy sem könnyű kerékpár és a bringás össztömegét. Emiatt nagyobb motorerőre is szükség lehet. A komolyabb túra-pedelecek már olyan árkategóriát képviselnek, hogy a nevesebb gyártók nem engedhetik meg maguknak a silány minőségű alkatrészek használatát, a specifikációt így már nem annyira érdemes töviről-hegyire kivesézni. Mindenesetre a minőségi (lehetőség szerint Shimano középkategória) tárcsafék meglététéről győződjünk meg. Ha az első komolyabb pedelecünk vásárlása előtt állunk, akkor nem gondolnánk, mennyire fontos egy igazán jó kitámasztó felszerelése, pláne egy időnként csomagokkal megpakolt e-bike esetében. Magyarázatként kezdjünk el számolni: 25 kg a kerékpár, 20 kg málhával – messze nem ugyanaz, mint egy 14 kilós cross/trekking, amit elbír bármilyen kitámasztó. Falnak és egyéb tereptárgynak támasztani egy igazán nehéz bringát pedig macerás. Úgyhogy figyeljünk oda nagyon erre az alkatrészre. Összességében ha komolyan gondoljuk a túrázást, ebben a kategóriában már mélyebben a zsebünkbe kell nyúlni egy jó bringáért, nagyjából 1 000 000 Ft környékén. 

Mountain bike-ok elektromos rásegítéssel: Pont ugyanolyan sok alkategóriát különböztetünk meg, mint a hagyományos mountain bike-ok között. 

Az ár szempontjából szeretnénk felhívni a figyelmet egy érdekességre. Kezdjük azzal, hogy ha alapul veszünk egy hagyományos hegyikerékpárt, nagyságrendileg félmillió forintot hozzáadva kapjuk meg az elektromos rásegítéses változatot. Vagyis ha rásegítés nélkül egy 2-300 000 forintos hobbikerékpár az ideális számunkra, akkor relatíve óriási különbséget jelent árban egy 7-800 000 forintos pedelec. Ha viszont kemény terepeken jól felszerelt összteleszkópos mountain bike-ot nyúzunk, akkor százalékosan egyre kisebbek a különbségek. Például egy 1 000 000 forintos hegyikerékpár 1 500 000 forintos pedelec „párja”, már „csak” másfélszer annyiba kerül. És itt következik az elején említett érdekesség. A hagyományos mountain bike-oknál egymillió forint felett a finomabb csillapítás mellett már főleg csak a könnyebb alkatrészek növelik az árat, hiszen egy 12 kg-os bringával hatékonyabban sportolhatunk, mint egy 14 kg-ossal. A pedelec mountain bike-oknál ezek a különbségek a gyakorlatban értelmüket veszítik, mindegy, hogy 22-, vagy 24 kg az össztömeg. Vagyis előfordulhat, hogy a pedelec mountain bike a karbon váz helyett egy nehezebb, de ugyanolyan jól működő alumínium vázzal, nehezebb, de ugyanolyan jól működő váltórendszerrel, nehezebb és jobban működő fékrendszerrel nem drágább, mint egy könnyű hagyományos mountain bike. Ezen a ponton a vásárlónak azt kell eldönteni, hogy a terepen átélt élmény a fontosabb számára, vagy a szikár sportteljesítmény… A nagyobb rugóutas all-mountain/enduro kerékpárokkal szinte versenyzői, de minimum sportoló kondi kell ahhoz, hogy terepen, meredek emelkedőkön ne legyen szenvedés a felfelé haladás. Egy 24 kg-os e-bike fullyval ez sportos élmény. Amikor e-mountain bike-ot választunk, azt kell látni, hogy kevésbé számítanak a grammok, mint egy adott alkatrésznek köszönhető egyéb előnyök, hiszen a grammok okozta hátrányt kompenzálja az elektromotor. Így e-mountain bike esetében nyugodtan gondolkozhatunk össztelósban, nagyobb rugóútban, hiszen fel fogunk jutni az emelkedőkre, csak éppen biztonságosabb és kényelmesebb lesz az előre haladás, így a sportolás élménye is teljesebb lehet. Érdemes ballonosabb, úgynevezett pluszos gumikat választani, hiszen hiába nehezebbek és nagyobb a gördülési ellenállásuk, alacsonyabb nyomással használhatjuk őket, nagyobb felületen érintkeznek a talajjal, sokkal jobb lesz a kanyarstabilitás. Így nemcsak biztonságosabb, de élménydúsabb lesz a lejtmenet. Aki rendszeresen használ hagyományos és pedelec mountain bike-ot is, tudja, hogy a pedelec nyergében gazdaságos (ECO) rásegítéssel kb. hasonló érzés feltekerni egy emelkedőn, mint egy könnyű hagyományos cross country sport géppel. Lefelé viszont ég és föld lehet a különbség egy all mountain/enduro pedelec javára. A konklúzió tehát az, hogy minél többet áldozunk egy mountain bike-ra (és nem a számokban kifejezhető sportteljesítmény a cél, hanem a természetben sportolás élménye) annál inkább érdemes elektromos rásegítéses mountain bike-ban gondolkozni. 

A hagyományos kerékpár kategóriákat jól ismerők számára talán feltűnt, hogy kimaradt a cross trekking kategória. Ennek az oka, hogy a pedelecek között nincs is nagyon létjogosultsága. Eredetileg a cross kerékpárok átmenetet képeznek a túrabringák és a mountain bike-ok között, a kevésbé ballonos, általában futóéles gumival kisebb a gördülési ellenállás aszfalton, mint egy mountain bike esetében, tehát gyorsabbak. A pedelecek világában ezt a kis különbséget bőven kompenzálja az elektromos rásegítés, tehát aki a hagyományos kategóriák közül cross trekkinget választana, elektromos rásegítéssel nyugodtan döntsön egy túrahasználatra szánt merevfarú e-mountain bike mellett. 

Országúti és gravel e-bike-ok: 

Akárcsak a hagyományos társaik esetében, a pedelec országútikat tekintve is ádáz küzdelem dúl a gyártók között, hogy ki rukkol elő könnyebb és sportosabb vonalvezetésű bringával. Ez nem mindig válik az egyéb funkciók teljesítésének javára. Ugyanakkor valóban ebben a kategóriában számít leginkább a tömeg, hiszen a 25 km/h-s limit miatt az országúti pedeleceket a bringázás jelentős részében rásegítés nélkül tekerjük, mivel síkon önerőből is könnyedén hajtunk 30 km/h körül. Országúti e-bike-oknál természetesen a meredek emelkedőkön kap nagy szerepet az elektromotor. Fontos lehet tehát, hogy olyan rendszerrel legyen szerelve a bringa, aminek nincs belső ellenállása tekerés közben, ha nem használjuk a rásegítést. Az agymotoros modellek tekerés közben nem hátráltatnak és a középmotoros rendszerek között is van olyan – például a német Fazua – ahol kiküszöbölték ezt a problémát. Akadnak viszont olyan középmotoros megoldások, ahol – ha csak észrevehetetlenül minimálisan is – de hátráltat a bolygómű a tekerésben. Számos kerékpárgyártó az országúti e-bike-ját közösen fejleszti a pedelec rendszer gyártójával, és nagyon fejlett megoldások születnek, ezért itt a legnehezebb általános vásárlási tanácsot adni. Mégis talán alapszabály, hogy olyan országúti pedelecet keressünk, melyen akkor is jól éreznénk magunkat, ha nem lépne működésbe az elektromotor. Ezen túl pedig talán a hatótáv a legfontosabb, hogy ne maradjunk energia nélkül akkor sem, ha bőven 100 kilométer fölötti távokat szeretnénk teljesíteni nagyobb hegyekkel megtűzdelve. Országúti pedeleceknél sokszor csak egy 1000 méter szintkülönbségű hosszan tartó hegymenetben mutatkozik meg a rendszer gyengesége, felforrósodik az akár egy órán keresztül bekapcsolt sport/turbo üzemmódban. Ezt vásárláskor nem láthatjuk, érdemes tájékozódni tesztekből vagy megfogadni a megbízható szaküzletekben kapott tanácsot.

„E-bike-ot az e-bike boltból”

Zárszóként röviden össze lehet foglalni, hogyan válassz pedelec kerékpárt: Tájékozódj minél alaposabban, legyen világos számodra, mire szeretnéd használni a bringát. Érdemes részt venni szervezett e-bike teszt-eseményeken is, mert teljesen más megtapasztalni az élményt, mint csak beszélni róla. Ha már biztos vagy benne, mit akarsz, keress fel egy megbízható szaküzletet, ahol sokféle márka e-bike modelljeit kínálják. Az elektromos rásegítéses kerékpároknál a hagyományos bringákkal ellentétben hosszú távon nem lehet kikerülni a jó kapcsolatot egy szaküzlettel, hiszen szükség van időnként szoftverfrissítésekre, garanciális probléma esetén pedig általában csak márkaképviselőn keresztül vezet az út a gyártóhoz. Míg egy hagyományos bringa esetében – ha értünk hozzá – nagyjából látszik, mit vásárolunk, az e-bike-oknál előfordulhatnak rejtett hibák, ezért használt pedelecet is szaküzletben érdemes csak beszerezni, ellenkező esetben kellemetlen meglepetés érhet utólag komoly ráfizetés formájában.

7 nyomós okot is mondunk, amiért érdemes felülnöd elektromos rásegítéses – pedelec – kerékpárra. Akár kikapcsolódás, sportolás, vagy közlekedés céljából.

Mindenekelőtt pár szót arról, ami kevésbé egyértelmű azok számára, akik még nem próbáltak ki modern e-bike-ot: A pedelec kerékpárok csak akkor működnek, ha tekerjük is őket, és ugyanúgy kell használni, váltani, fékezni, mintha hagyományos bringán ülnénk. A nyomatékszenzoros pedelec kerékpárokon nem helyettünk dolgozik az elektromotor, hanem csak segít. Vagyis nem egy gombot nyomogatva adagoljuk a motorerőt, hanem különböző programmódot választva a rendszer agya elemezi a szituációt, és saját erőfeszítéseinkhez pont annyi segítséget ad, amennyit szeretnénk. Így megmarad a sportolás élménye is, ugyanakkor mégsem fog gondot okozni, hogy feljussunk egy meredek emelkedőre. Ezért a kerékpározás legdinamikusabban fejlődő ágazata jelenleg az e-bike ipar, annak ellenére, hogy a sokkal komolyabb műszaki tartalom miatt jóval drágább egy ilyen kerékpár egy hagyományos bringánál. Nyugat-Európában, hegyes vidékeken az e-bike-ok lassacskán háttérbe szorítják a klasszikus kerékpárokat, mind a túrázás, mind a közlekedés tekintetében.

Talán sokan küzdenek azzal a problémával, hogy nem úgy mozognak már a lábak, mint régen, túl nagy kihívást jelentenek a meredek emelkedők, nem szeretnének izzadtan elérni úticéljukat, lehetetlen tartani a gyerekek tempóját a családi túrán, túl hamar elfáradunk, ha dimbes-dombos az útvonal. Szerencsére ezek a problémák csak a hagyományos bringával jelentkezhetnek, az e-bike mindenre megoldást és ennél jóval többet kínál. Keress olyan ismerőst, aki már legalább egy túra erejéig kipróbálta, vagy rendszeresen használja, és kérdezd őt, ha igazán hiteles beszámolóra vágysz! A pedelecekkel azok is szeretnek túrázni, akik egyébként szuper kondiban vannak, mert egyszerűen más élményt ad.

Miért próbáld ki? Miért használd? 7 okot is tudunk mondani:

1. Élmény. Kirándulás vagy közlekedés közben is olyan sebességgel haladhatsz, hogy rengeteg újfajta élményt szerezhetsz. Nem kell túlságosan az erőfeszítésekre koncentrálnod, mint a hagyományos kerékpáron, önfeledten nézelődhetsz, átadhatod magad a környezetnek. Ugyanakkor mégis te döntöd el, hogy mennyire intenzíven szeretnél közben sportolni.
2. Változás. Az elektromos-rásegítéses kerékpár megváltoztathatja a mindennapjaidat: a szabadidő eltöltésében és a közlekedésben is, ráadásul új barátokat szerezhetsz, új vidékeket fedezhetsz fel, családtagjaiddal közösen.
3. Fokozatosság. Ha nem rendelkezel szuper kondícióval, egy pedelec bringa áthidalja a fizikális hiányosságokat. Még az is megeshet, hogy ha a kerékpározás során számodra a saját teljesítményed a legfontosabb, az e-bike lesz a hiányzó lépcsőfok a sport kerékpárok felé…
4. Jó hangulat. Egy családon belül nagy fizikális különbségek lehetnek egymás között, és befolyásolhatja egy túra hangulatát, ha mondjuk anya nem tudja tartani a tempót… Ugyanez igaz baráti társaságban is. A pedelec kerékpárral bárki olyan üzemmódot választhat, amivel kiegyenlítődnek az erőkülönbségek és az egymással töltött időre, a táj szépségére koncentrálhat mindenki. Persze aki szeretne, vicsoroghat is közben a hegyen…
5. Új helyekre juthatsz el. Mivel a pedelec rásegítő rendszernek köszönhetően olyan emelkedőkre is fel tudsz majd tekerni, amilyenre korábban meg sem próbáltál volna, olyan új, eldugott úticélokat kereshetsz, ahová korábban sem gyalog, sem hagyományos bringával, sem gépjárművel nem jutottál még el.
6. Megnövelheted a távolságot. A mai fejlett pedelec kerékpárok akkumulátorai programmódtól függően akár 100-150 kilométeres hatótávval is rendelkeznek. Ha mégis lemerülne, hagyományos kerékpár üzemmódban is hazaérhetsz bárhonnan.
7. A környezetet sem terheled. Végezetül nem utolsó szempont, hogy egy e-bike akkumulátorának feltöltése csak minimális energiafogyasztást jelent, továbbá több mint 1000 töltést bír minőségromlás nélkül. Ez még sűrű használat mellett is 10-20 év, nagyságrendileg 100 000 megtett kilométer…

Nagyjából a kerékpáros túrázók már tisztában vannak vele, hogy technikai értelemben mire képesek az e-bike-ok. Akik próbálták már a pedeleceket, valószínűleg maradandó élmény volt, és függetlenül attól, hogy átnyergeltek-e, nagyjából tudják, mire használnák őket. Az alábbiakban azt járjuk körül, hogy milyen előnyei (esetleg hátrányai) lehetnek az elektromos rásegítéses bringáknak a klasszikus túrákon.

Először nem árt tisztázni, kinek, mi a klasszikus túra. Mi most olyan bringázásokról beszélünk, melyek átlagemberek számára is értelmezhetők, a távot és a nehézségi szintet is tekintve. Gyalogosan a kirándulás szót használnánk, amikor nem a sportteljesítményen van a hangsúly, miszerint hány kilométert és hány méter szintemelkedést teljesített valaki. Sokkal fontosabb, hogy egy társaság bejárt együtt egy szép vidéket, jókat beszélgettek, ettek-ittak, fényképeztek, s persze a végére azért el is fáradtak, megdolgoztatták testüket a szabad levegőn.

Ha hétköznapi társaságról beszélünk, ritkán merül fel, hogy mondjuk futva teljesítsünk egy kirándulást… Nyilván vannak, akiknek ez jólesik, de kevesen. A gyaloglás pont az a tempó, amikor a mozgás megemeli a pulzusunk. Ha meredek ösvényeken kapaszkodunk fel, rendesen lihegünk is, de alapjában véve olyan tempóban haladunk, amilyennel egymáshoz képest akár jelentősen eltérő kondícióval rendelkező emberek is komfortosan tartják egymással a lépést. Ha ugyanennek a társaságnak a tagjai (akik nagyon jól érezték magukat a kiránduláson) bringára pattannának, valószínűleg sokkal jobban kiütköznének a fizikális különbségek, főleg hegyes, erdős vidékeken, ahol általában kirándulni szoktunk. Az emelkedőkön szétszakadna a csoport, többen tolni kényszerülnének a kerékpárt.

A legtöbb, amit az e-bike adhat egy túrához, hogy elsimulnak az erőkülönbségek, dinamikájában egy kiránduláshoz hasonlít a bringázás. Nyilván e-bike nyergében is maximumra járathatjuk lábainkat, mert az elektromotor csak rásegít, de nem ez a fő cél. Inkább a túrázás élménye, moderált fizikai megterheléssel. A pedelec kerékpárok automatikusan, választott programmód szerint segítenek be a pedálozásba, de közben végig meghagyják az érzést, hogy saját erőből hajtjuk a bringát!

A programmód választásnak köszönhetően a társaság minden tagja pont olyan keményen nyomhatja túra közben, ahogy szeretné. Egy átlagosan jó kondiban lévő felnőtt 200 Watt körüli teljesítményt leadva teker fel egy emelkedőre, egy sportszerűen kerékpározó akár 400 Watt teljesítménnyel. Az elektromos rásegítés a különbözetet jelentő 200 Watthoz képest többet is hozzá tud adni a teljesítményhez, vagyis túra közben a legerősebbekhez képest is könnyedén eltüntethető a hendikep. Pedelec bringákkal túrázva sokszor előfordul, hogy az erősebbek az „ECO” – minimális rásegítést választják, miközben a társaság idősebb, gyengébb fizikumú tagjai „SPORT” módban érik el a hasonló teljesítményt. És közben pont annyira tudnak koncentrálni a látnivalókra, a környezetre is, amennyire szeretnének.

Ha technikai szempontból nézzük a lehetőségeket, az e-bike egyik komoly közvetett előnye, hogy a rásegítő elektromotor miatt nem kell aggódni a kerékpár tömege miatt (kivéve, ha lemerül, de erről majd később). Mivel kevésbé számít a tömeg, hegyikerékpárok közül nyugodtan választhatunk összteleszkópos, elöl és hátul is tekintélyes rugóúttal rendelkező pedelecet, ami kisimítja a rázósabb ösvényeket. Ballonosabb gumikat használhatunk alacsonyabb nyomáson, ami szintén növeli a biztonságot. Kevésbé gyakorlott bringások is megbirkózhatnak így az egyszerűbb terepek támasztotta kihívásokkal, még közelebb kerülve két keréken a természethez.

Hátrányok, mínuszok? Nincs sok. Az e-bike egyik kétségtelen hátránya a hagyományos kerékpárokhoz képest a tömeg. És ez nem is menet közben jelentkezik, hanem például pakolásnál, nehezebb ki-be (fel-le) pakolni a kocsiba a bringát, amikor szeretnénk megközelíteni a túra helyszínét. Letámasztásnál is óvatosabbnak kell lenni. Akkor is hátrányba kerülünk, ha rossz pillanatban merül le az akkumulátor, nem kell ecsetelni, milyen egy 20 kg-os kerékpárral rásegítés nélkül közlekedni. Ezt elkerülendő az e-bike kicsit behatárolja a túrázás lehetőségeit, hiszen gondoskodnunk kell előbb-utóbb a feltöltésről. Többnapos túrát úgy kell tervezni, hogy útba ejtsünk feltöltőpontokat, vagy cipelni kell magunkkal a töltőt. Szerencsére egy mai modern e-bike hatótávja bőven túlmutat egy hétköznapi bringás turista napi penzumán. Hátrány a pedelecek ára is, nem olcsók, de kérdés, hogy mihez képest. Ha azt nézzük, hogy egy ilyen túragép kiválthatja a robogót a városi közlekedésben is, lesz olyan, akinek mindenképpen megéri a beruházást. Ha pedig alkalomszerű túrázásban gondolkozik valaki e-bike nyergében, ott a kölcsönzés lehetősége.

Mindent összevetve a pedelecek a legtöbb ember számára új perspektívákat nyitnak meg a kerékpáros túrázásban. Nem túlzás kijelenteni, hogy sokaknak az egyetlen lehetőség egyes vidékek felfedezéséhez két keréken.